A talajvíz nagyon hasznos erőforrás. 

Ha megfelelően kezelik  tiszta és fenntartható öntözésre és ivásra használható víz.  

De a talajvizet sok veszély fenyegeti.  

Ezek közül nagyon fontos a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás.  

Az éghajlatváltozásnak különféle formái vannak.  

Jellemzően a száraz zónák szárazabbak a nedves zónák pedig nedvesebbek lesznek.  

A felszín alatti vizeket tekintve a legsúlyosabb probléma a csapadék hiánya.  

Ez olyasmi, amit a világ számos régiójában tapasztalunk  ahol a száraz időszakok hosszabbak és szélsőségesebbek lettek az utóbbi időben.  

Ráadásul az esők is nagyobbak és extrémebbek.  

A hosszabb száraz időszakokban a talajvizek szintje csökken.  

Bármilyen további talajvíz kitermelése, ivóvízként vagy öntözéshez  csak felgyorsítja ezt a természetes kimerülést.  

Az általános aszályprobléma mellett, az esőzések is szélsőségesebbek  ami gondot jelent a talajvíz visszatöltődése során.  

Ennek az az oka, hogy amikor ilyen szélsőséges az időjárás  a víz nagy része közvetlenül folyik le a felszínről a patakokba és folyókba  anélkül, hogy lenne ideje beszivárogni és új felszín alatti vizeket képezni.  

Más területeken, mint például Dánia, az éghajlatváltozásnak más hatása van.  

A kép, amit itt látunk, az, hogy az egész év folyamán több eső esik.  Ennek azonnali hatása a talajvízszint emelkedése.  

Dánia egyes részein  a vízszint olyan magas, hogy kevesebb, mint egy méterrel van a felszín alatt.  

Ennek a közvetlen következmény az, hogy heves esőzések esetén  valószínűleg áradást fogunk tapasztalni.  

Ennek az az oka, hogy a talaj vízmegtartó pufferkapacitása  nagyon korlátozott.  

Az éghajlatváltozás utolsó nagy hatása a sós víz behatolása.  

Ahogy az általános tengerszint emelkedik  a sós víz mélyebben hatol be a partközeli víztartó rétegekbe  és így kiszorítja az édesvízi erőforrásokat.  

A következmények enyhíthetők  a talajvíz kiemelési pontok távolabbra helyezésével a szárazföld belseje felé.  

Másrészről, rengeteg ember él ezeken a partközeli területeken  és függenek az édesvízi erőforrásoktól.  

Az éghajlatváltozás sokféleképpen hat a felszín alatti vízkészletekre.  

Azonban mi az éppen végbemenő folyamatokat vizsgáljuk  és még csak most kezdtük látni az összes következményt.  

Az éghajlatváltozás mellett a környezet szennyezése is veszélyes a talajvízre.  

A szennyezés sokféle lehet, például szivárgás a nem védett hulladéklerakókból  de okozhatják a gazdálkodásból származó növényvédő szerek is.  

A talajvíz gyakran elég régi, akár több évtizedes is lehet  mire megtapasztalhatjuk a szennyezés teljes mértékét.  

Dániában a talajvíz átlagéletkora körülbelül 50 év.  

Ez azt jelenti, hogy tapasztalni fogjuk a talajvízbe jutó szennyezést  még akkor is, ha a talajvizet szennyező területek már nem aktívak.  

A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás hatásainak felszámolása vagy enyhítése  tudást igényel.  

Tudás arról, hogy hol van a víz. Kicsi vagy nagy a víztartó réteg?  

Van alatta sós víz? Honnan pótolják a vizet?  És van-e szennyező forrás a közelben?  Számos ilyen kérdéssel foglalkoznak az új kútmezők tervezésekor.  

Igyekszünk minél több információt összegyűjteni.  Feltérképezzük a föld alatti rétegeket.  

Azonosítjuk az újratöltődési zónákat, hogy lássuk, hol vannak szennyező források.  

Ezután a vízáramlást is modellezzük, hogy meghatározzuk a fenntartható kitermelést.